A következő címkéjű bejegyzések mutatása: somogyvár. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: somogyvár. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. október 11., kedd

SZECHENYI KASTÉLY PARK - TANTEREM

SOMOGYVÁR, SZECHENYI KASTÉLY PARK_SZÁMÍTÓGÉP_TEREM

Tervezési Koncepció:
-A tervezési terület a somogyvári országos műemlék Széchenyi Kastély parkterülete.
-Kialakítandó: a kastély körüli épületek tetején (megoldva egyidejűleg a lapostetők beázási problémáit) egy 16-18 főt befogadó informatikai labor, számítástechnikai oktató terem.
-Mivel a tervezési feladat részét alkotja a kiválasztott épület akadály-mentesítése is ezért a legalkalmasabbnak a kastélytól délkeleti irányban fekvő mosoda épületet találtuk. Az épület ugyanis félig a talajba van süllyesztve, így kialakítható az épület északi hosszú határoló fala mentén egy rámpa, mely olcsón és praktikusan feljutást biztosít a mozgássérültek számára is az épület tetején kialakítandó új oktató részlegbe.
-A tervezett emelet ráépítést a barokk kertekre jellemző pavilonszerű épületre terveztük melyek legtöbbször fából készültek mutatva a kastélyhoz képesti ideiglenességüket. Ugyanakkor indokolja még szerintünk a meglévő épület tetejére helyezett fa dobozt, hogy a mosoda az egykori és a mai birtok gazdasági részén van góréval és istállókkal körbevéve. Így ez az új épület felidézi az egykor itt állható barokkori „zenepavilont” ,vagy a népi építészetben sokszor használt és az épület közvetlen közelében lévő góré érzetét.
-Kialakult a kastélyparkban egyfajta időbeli rétegződés a reneszánsz kastély és az 1960 körül a főépület köré épített épületek együttesében (kollégium, egészségház, mosoda, kazánház, víztisztító, szolgálati lakások, portaépület stb.).
-Az intézmény következő 15 éves terveiben szerepel az összes ’60-as évek beli rossz lapostetejű épületre tetőtér, emeletráépítés kialakítása.
-elengedhetetlenné vált a tervezési feladat során hogy együtt kezeljük az összes (kastélyt) kiszolgáló épületet, mert ezen első emeletráépítés meghatározza és nagyban befolyásolja az ezt követőket. A későbbiekben elkészül a teljes kastélypark fejlesztési terve melyben az emeletráépítések úgy lesznek értelmezve mint a barokk kert faszerkezetű pavilonjai vagy üveg „orangerionjai” a bennük elhelyezendő funkciótól függően melyeket a kastéllyal és egymással gyalogutak kötnek össze.









A megvalósulás a költséghatékonyság jegyében zajlott, ezért hogy úgy mondjam elmaradt ez-az.
Íme az eredmény:



RAVATALOZÓ SOMOGYVÁR


Hely: Somogyvár, Római Katolikus Temető
Tervező: Sebestyén Péter
Tervezés éve: 2005


Rövid leírás:





a tervezést a magyarországi ravatalozók vizsgálatával kezdtem. az épülettipusok (halottasház) létrejötte erősen kapcsolódik a háznál történő ravatalozás betiltásához, így a magyarországi ravatalozók többsége néhány éven belül jött létre sokszor a helyi szakemberek társadalmi munkájából. Ezek általános jellemzője, hogy az épület két részből áll, a belső, zárt helyiség a családtagok számára biztosít az elbúcsúzáshoz intim környezetet a külvilágtól elzártan, míg a külső fedett-nyitott tér a ceremónia helyszíne.
az általam tervezett ravatalozó ettől eltérően, egy térbe olvasztva biztosítja a két funkciót. Ennek megoldására a ravatalozó helyiséget üvegfal veszi körbe, mely sötétítő függöny elhúzása segítségével egyszerűen átalakítható zárt, intim térré. a teljesen elzárt környezetben vékony sáv felülvilágító adja a fényt, melynek másodlagos, vallási jelentése sem elhanyagolható. a ravatalozó helyiség mögött öltöző, mosdó, kiszolgáló helyiség került kialakításra.
az épület tömegét tekintve egy tömb, anyaghasználatában három lehetőség merült fel (az ötödik homlokzaton is): tégla burkolat, fekete-szürke üvegmozaik és monolit műkő. Végül a fekete-szürke üvegmozaikot választottam, mely színek sejtelmes összekeverése illően kifejezi a funkciót.
az épülettől a település vezetői megijedtek, noha elismerték egyediségét. Megbíztak egy másik “hagyományosabb” ravatalozó tervezésével. az új ház megvalósítása azonban nem úgy sikerült ahogy azt másodszor megterveztem. Szóval ez nem egy sikertörténet.



















SOMOGYVÁRI KILÁTÓTORONY

SOMOGYVÁR, KUPAVÁRHEGYI BENCÉS APÁTSÁG


GENERÁLTERVEZŐ: ARTEKT ÉPÍTÉSZETI STÚDIÓ KFT
ÉPÍTÉSZ:  SEBESTYÉN PÉTER ,LANTAY ATTILA , 
ÉPÍTÉSZ MUNKATÁRS: KALOCSAI GÁBOR
ÉPÍTTETŐ: SOMOGYVÁR ÖNKORMÁNYZATA 
KIVITELEZŐ:  ALÉPÍTMÉNY: BIT KFT, KAPOSVÁR 
                        FELÉPÍTMÉNY: GIHON ’97 KFT , GERSE
TÁRSTERVEZŐK: TARTÓSZERKEZET: TEMESI ESZTER
TERVEZÉS ÉVE: 2000-2001
ÁTADÁS: 2003 
CÍM: SOMOGYVÁR, KUPAVÁRHEGY

MŰLEÍRÁS
AZ ÉPÜLET JELLEMZŐ ADATAI:
RENDELTETÉS: KILÁTÓ TORONY
SZERKEZETI RENDSZERE: 
MONOLIT VASBETON ALÉPÍTMÉNYEN ACÁL VÁZSZERKEZET, 
FÖDÉMSZERKEZET: 
FAFÖDÉM
HOMLOKZATI ANYAGOK: 
KŐBURKOLATÚ ALÉPÍTMÉNY, FALAMELLARENDSZER A LÉPCSŐTORNYON. 
RENDELTETÉS:
Az épület célja a kiemelt műemlék romjainak az alaprajzi rendszer összefüggésében feltárulkozó láthatóságának megteremtése a turisták és a szakemberek részére. Ezt a célt több szinten elhelyezett kilátóteraszokkal rendelkező toronyépület szolgálja.
Az épület kialakítása
A kiemelt jelentőségi műemlék-romterület hazánk egyik legfontosabb középkori együttese. Bemutatása, mind a magyar építészeti kultúrkincs terjesztése, mind a kultúrált minőségi túrizmus elősegítése céljából fontos. 
A toronyépület építészeti kialakításánál a funkció mellett rendkívül fontos szempont volt a romhoz méltó, azt sem anyagaiban, sem tömegformálásában nem sértő, nem magyarázó, ugyanakkor valamilyen módon áttételesen vele kapcsolatot teremtő nyelvezet megteremtése.
Ezek elemei:
  • Páros szerkezet:
A kilátótornyokra jellemző kialakítás, hogy a kilátó tényleges födéme a legfelső szinten a lépcső érkező pihenőjeként jelentkezik. Esetünkben ez a megoldás nem adna lehetőséget arra, hogy több néző láthassa egyszerre a romot, hogy különböző szintekről látva a romépület alaprajzi rendszere különféle dimenziókban mutatkozzon meg. Fenti célokért páros tornyot terveztünk, melyben az egyik torony a „ mozgás” , a másik torony a „ megállás” funkcióját hordozza, lehetőséget  teremtve  egyidejűleg több személy elhelyezésére is. A tornyok különbözőségét, csak a lépcsőtorony faszerkezetű „letakarása” jelenti, ahol a mozgáscselekvés gyorsítását, és a ferde szerkezetek eltüntetését céloztuk meg. A tényleges kilátó viszont a látvány teljes feltárulkozását segíti   „csupasz” szerkezetével.
A paritás áttételesen a laikus nézőben ugyanakkor megidézheti a templom nyugati tornyait is.
Az alkalmazott anyagok különállnak a rom anyagaitól, és  hasonulnak a már meglévő romvédő épület acélszerkezeteihez, és a meglévő bejárati épület faszerkezetű lamelláihoz is.
Telepítés: 
A torony telepítése az országos műemléki tervtanács ajánlása szerint a  romterület keleti végében a terület legmagasabb pontján került elhelyezésre.                  








Link az építészforumos publikációhoz: