COLLIDER ACTIVITY CENTER - BULGÁRIA

COLLIDER ACTIVITY CENTER - BULGÁRIA nemzetközi tervpályázat 

Tervezők:  Rétfalvi donát, sebestyén péter, gyergyák jános, koronczi péter, kokas balázs

részlet a tervpályázati műleírásból:

TELEPÜLÉSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ

A tervezési terület alapvető problematikája, hogy jelenleg a senki földje. Megközelítése (autó gyalogos, metró) kiépítettnek mondható, de telek környezete és környezeti kapcsolatai nem egyértelműek. A legfőbb probléma, hogy a telek mögötti terület valóban közkert lesz-e és hogy mikor. Nem egyértelmű, hogy a telek és a közterület között létesülni fog-e kiszolgáló, feltáró út és hogy ha igen, az mikor. A szabályozás ugyan javasol az épület elhelyezésére megfelelő helyet a telken belül, de a tervezett épület, illetve a feltételezett szomszédság irányultsága, ha tetszik tengelyessége – vagyis utcával való kapcsolata az ingerszegény közeg miatt bizonytalanok. Bizonytalan a fő megközelítés iránya, különösen ha számításba vesszük a még nem funkcionáló közkertet.

A problémára a következő választ adjuk:
Az épületnek nem adtunk fő irányultságot, vagyis nincs hossztengely, ami illeszkedne az utca vonalához, vagy a tervezett szomszédos épületekhez, vagy esetleg a tömbházakhoz. A tervezett épület négyzetes alaprajzi elrendezésű. A ház tengelyei elfordulnak az utcától és a telek irányultságától, kvázi keresztbe fordul a telken. Ezáltal nem illeszkedik a beépítéshez szervesen (noha a tervezési helyen áll) hanem egy önálló pontot jelöl ki a városszéli hangulatban. 

Az épület telken való elfordítása a területet szétválasztja az épület előtti (megérkező) és az épület mögötti (külső udvari funkciókat magába foglaló) területre. Az érkezési területen felszíni és felszín alatti parkolóhelyek kerülnek kialakításra. A fedett parkoló kialakítását a tervezés során fontos szempontnak tartottuk (ez egyfajta minőségi kategóriát jelent akár téli akár nyári vagy esős időszaki használat során).

A felszíni és térszín alatti parkolóhelyekről közvetlen bejutás (akadálymentes) biztosított az épületbe, illetve mindkét parkolószintről az épületet megkerülve (kikerülve) közvetlenül eljuthatunk az épület mögötti kültéri funkciókhoz.
A különböző funkciók kapcsolati rendszere (különösen az udvari részeknél) nem volt egyértelmű a számunkra, ezért az épület belsejében több ellenőrzési lehetőséget (recepció) terveztünk. A kültéri funkciókhoz való eljutás az épület keresztbefordítása miatt mindkét parkolószintről egy-egy szűkebb keresztmetszeti ponton keresztül történhet, ide bármilyen szisztémájú ellenőrzési lehetőséget biztonságosan be lehet építeni.
A terület egy részét a jelenlegi talajszinttől lejjebb alakítottuk ki (a környezettől markáns de alacsony határolófalakkal elválasztva) ez a kialakítás véleményünk szerint kedvező akkor is, ha a városszéli hangulat tartósan megmarad a telek környezetében, illetve akkor is ha a közkert funkció erősen elkezd működni. Mindkét esetben a környezettől szeparáltan lehet a kültéri funkciókat használni, különös tekintettel a vízi, vízparti felületekre.
A fent taglalt udvari süllyesztés összefüggésben van a ház magasságával is, ami az alagsorral kapcsolódik össze a hátsó udvari részen, míg az első udvarnál a térszín alatti parkolószinttel.

AZ ÉPÍTÉSZETI KONCEPCIÓRÓL

A környezet féloldalas karakteréből adódóan nem terveztük az épületet illeszkedőre a szomszédos épületekhez. Sem a lakóépületekhez sem az ipari vagy kereskedelmi épületekhez. Ugyanakkor a ház letisztul egyszerű tömegével, intenzíven különbözik a környező házaktól. Az ingerszegény környezetből nem kiindulva a ház megformálásakor a legfontosabb szempont a funkciónak való lehető legtökéletesebb megfelelés volt.
Alapos elemzés után azt állapítottuk meg, hogy a falmászásra alkalmas épületek, jellemzően alacsony költségvetésű leginkább a nagy fesztávú csarnokszerkezetekre hasonlító, vagy éppen csarnok épületek. Azonban a jelenlegi feladat megoldása a cég irodáinak elhelyezése miatt speciálisan kell hogy elegyítse a bármikor könnyen átvariálható csarnoktér és a bármikor könnyen átvariálható meglehetősen nagy irodai funkciót, úgy hogy a földrengés veszélyesség nem sújtja erősen az épülete.

A lehetőségeket végigelemezve arra jutottunk, hogy két egymás mellé telepített előregyártott vasbeton csarnoktérrel tudjuk biztosítani az elvárt belmagasságú rugalmasan átalakítható főfunkciócsoportok elhelyezését (magas és alacsony mászófalas termek, Funtopia, Fittnes, Spa, étterem, télikert, öltözők és előcsarnok). Mivel a cég fő bázisa lesz az épület, így kiemelten fontosnak tartottuk, hogy nagyon rugalmasan át lehessen alakítani a mászótereket, ne csak az adott helyiség kontúrján belül, hanem az egész épületkontúron belül, ezért alkalmaztuk a nagy fesztávolságú csarnoklefedést (illetve ennek a leggazdaságosabban kivitelezhető 22,5m-es fesztávú verzióját). Az irodablokkot a legflexibilisebb használhatóság miatt és a mászóterekbe, illetve a zöldövezetbe, valamint az udvari területekre való megfelelő belátás biztosítása érdekében a nagy fesztávú csarnoktér tetejére helyeztük el, két egymás feletti szint alkalmazásával. A nagy fesztávú vb csarnokra könnyűszerkezetes acélvázas rendszerrel kerülne kialakításra az irodablokk. (ez kedvező a csarnokra helyezett kis súlyú terhelés és a földrengésre való méretezés kapcsán is)

Az első két szinti transzparens épülettömegnek, valamint a nagy üvegfalaknak köszönhetően a benti programok láthatóak kintről is, így a belső és külső terek összeolvadnak. Nincs éles határa a létesítménynek. Összenyithatóak a ház belső terei, valamint a ház és a később megvalósuló közkert is. Így kialakul egy új épület-udvar, esetleg köztér rendszer, mely a befelé lejtő zöldfelületek és a támfalszerűen kialakított “kerítésekkel” kedvező lehetőségeket biztosít tervezési feladat maradéktalan kihasználhatóságára. Az alacsonyabban lévő udvarszint és az udvari határolófelületek alkalmazása csökkentik a környező utak és ipari területek által keltett zajterhelését (a mászás elmélyült foglalatosság, törekedni kell annak a lehető legzavartalanabb használhatóságára), illetve a különféle publikus rendezvények ideje alatt lelátóként funkcionálnak.

Az épület egyszerű tömegformálással, geometrikus elemekből építkezik, szorosan betartva az építménymagasságra vonatkozó előirányzott magasságokat. A tömeg meghatározó motívumai a transzparens alsó 2 szinti és a tömörnek látszó felső 3 szinti zóna.
Az terület réteges szerkezetű, a különböző rétegek a publikus, fél publikus és zárt tereket határolják. Legkülső rétege maga a köztér, ami körülveszi az épületet nézelődő, kíváncsiskodó vagy bekívánkozó emberekkel, bicikli úttal későbbi közkerttel. A következő réteg az udvari funkciók, ami több helyen kinyílik vagy nyitva van és beengedi az érdeklődőt anélkül, hogy részt venne a házban zajló sportolási eseményen. Aztán az átmeneti tér következik az udvari és a belsőmászó zóna zárt rétege közt, ez lényegében a kávézó (shop) étterem, ezeket a mászó funkciók használata nélkül is közvetlenül el lehet érni. Ebben a rétegben céges kiállítások és egyéb, akár populáris rendezvények zajlanak. A réteg, ha akarjuk a köztérhez – ha akarjuk a belső funkcióhoz illeszkedő tartalomhoz kapcsolódik. A következő réteg a mindenképp fizetős sportolási és kikapcsolódási funkciók.

A ház kéthéjú üveghomlokzattal lesz kialakítva, mely megfelelően tudja biztosítani a belső funkciók számára a természetes fényt, úgy hogy az épület túlmelegedése ellen ideálisan tud védekezni.
Az alsó transzparens szintek felett az üveghomlokzat külső síkján fehér terpesztettlemez (perforált) burkolat fogja biztosítani a bentről való kilátást, és az árnyékolást, valamint markáns épülettömeget biztosít a háznak.

Domináns elem a falmászó torony, ami a kiírás szerint az épület homlokzatára kiforduló mászófelület re való válasz.
Nem tartjuk szerencsésnek a térbelső direkt épülethomlokzaton való megjelenítését, kifordulását. Ez olyan szinten befolyásolja és meghatározza az épület külső megjelenését, hogy jobbnak ítéltük meg a háztól leválasztott külső homlokzati mászófelület alkalmazását. Így az épülettömeg, a csarnokszerkezet mind-mind egzaktul meg tud valósulni, és a házon kívülre helyezett hegymászóhomlokzat több lehetőséget hordoz magában mint a homlokzatba integrált verzió. Lehetőség nyílt egy magasabb toronyszerű kialakítású mászófelület megtervezésére (természetesen, ha az építménymagasság miatt fontos akkor a torony kisebb is lehet), A felületet egyfajta jelként lehet értelmezni, ami távolról látható. Valamint egy kilátási pontot és pihenési lehetőséget biztosít a fal tetejére felmászók számára.

Funkcionális bemutatás:

az épülethasználók szemszögéből:
Földszint: megérkezés, előcsarnok, öltöző, kávézó shop, alacsony és magas mászóterek. Közvetlen lejárat a zöldterülethez és az étteremhez egy főlépcső szituációjú lépcsőn keresztül. A lépcsőházon keresztül lejárat a Fittness és Spa részlegbe, valamint a mélygarázsba. Direkt feljárás a leginkább használt publikus szintre a Fantopiaba.

A zöldtető blokkokat minden ezek által használt szint közt elosztottuk és egymás fölé helyeztük.

Alagsor: ez a szint a hátsó udvar és a parkolóból elinduló sliccet leszámítva a talajszint alatt helyezkedik el. Itt található az étterem közvetlen udvari terasz kapcsolattal a kültéri medencék felé vízparti hangulatban. A szintnek közvetlen bejárata van a földszintről és az alagsori parkolószintről. Itt helyezkedik el az épületet kiszolgáló helyiségcsoport, beleértve az étterem konyháját is. A szintről az árufeltöltési pontról megközelítve lift megy felé a különböző szintekre tervezett funkciók feltöltésére. A szintről indul a télikert ami az épület alsó 4 szintjének össz. belmagasságában helyezkedik el.
A télikerten keresztül közvetlen kapcsolat van az udvarral és az étteremmel. A szinten elhelyezett öltözőblokk kényszercipős kialakítású.

1.emelet: A szintet a funtopia uralja a hozzá kapcsolódó helyiségekkel. Illetve a kávézó második szinte itt található. A földszinti vizesblokk és a kávézó konyhája felett extra pihenőhely található ahonnan a tércsoport nagy részét be lehet látni.

2.emelet: a szintet a multifunkcionális terem és a teremnek megfelelő öltözők uralják. A szintről lelátás lett kialakítva az alsóbb szintekre, illetve innen felfelé tekintve az irodai blokkba belátunk.

A céges dolgozók szemszögéből:
4.emelet: irodablokk, a kért irodák maradéktalan elhelyezésével
3.emelet: az irodablokk maradék alapterülete és a tetőkávézó a fő funkcióegységek a szinten. A tetőkávézó a hegyek és az udvar felé tájolt, illetve a télikerti zónába belátás nyílik innen.
Mindkét irodaszint úgy lett kialakítva, hogy minél nagyobb egyterű irodák legyenek (mint ahogy a kiírás kérte). Az irodák nagy részéhez tudtunk biztosítani letekintést a nagy falas mászóterembe vagy éppen a homlokzati mászótoronyra, valamint a zöldövezetre és az udvari funkciókra. Az irodablokk tágas és nagyvonalú terek köré szerveződik, jellemzők a belső két szintes közlekedő és a teraszokkal tarkított élhető használat. Az iroda úgy lett kialakítva, hogy a lépcsőház ide direktben vezessen fel, és az irodai és hegymászó funkciók egymástól zavartalan megközelítése miatt a főbb funkciókhoz az előcsarnokból közvetlenül el lehet jutni.

Az alkalmazott belső teraszok és a térkapcsolatok, ki és belátások, a fejlesztett termékek használatára való direkt rálátás környezetpszichológiai szempontból nagyban elő fogja segíteni az iroda további sikeres működését.

Anyagok

Az épülethez olyan anyagokat használtunk melyek együttesen egy értékes, magas minőségű, esztétikájú épületet határoznak meg. Ezzel egyidejűleg, főleg a külső térrel érintkező anyagoknál, fontos szempont volt az épület energia-háztartásában játszó  szerepe és a megfelelő karbantartási, fenntartási szempontok, melyek a terület és a funkció esetleges nagy terhelésének  is megfelelően ellenállnak. jellemzőek az üveg, a nyesbeton, a fehér perforált homlokzatburkolat, a faburkolatú teraszok, a mászófalak és mászógombák, valamint a növények.

Az épületet fekete és fehér színben is el tudjuk képzelni, így ezeket egymás alternatíváiként mutatjuk be a tervben.

A pályamű díjazásban nem részesült.

TERVEZŐK:  RÉTFALVI DONÁT, SEBESTYÉN PÉTER, GYERGYÁK JÁNOS, KORONCZI PÉTER, KOKAS BALÁZS

Ljubljana, Nemzeti és Egyetemi Könyvtár - nemzetközi tervpályázat

díjazásban nem részesült pályamű

Tervezők:

építészet: Gyergyák János, Kenyeres László, Kis Gergely, Rétfalvi Donát, Simon Zsolt, Sebestyén Péter, Stemmer Andrea, Szentgyörgyi Árpád, Zsiga Zoltán

tartószerkezet: Pohl Ákos - CEOS

- általános leírás a térkapcsolati és építészeti  koncepcióról

AZ ÉPÍTÉSZETI KONCEPCIÓRÓL

A hely karakterét a régészeti romok jelenléte igen erősen meghatározza, ezt megóvandónak véltük, ami nemcsak minimális romterület bontást jelent, hanem, hogy bevonjuk a régészeti lelőhely romjait a könyvtár vérkeringésébe ,hogy így igazán élővé váljon. Ennek egy magától értetődő módja, hogy az épület utcai feltárulkozásaitól  már látszik az épület alatti romterület és a hátsó kert, mely látványával vonzza a látogatókat. 

A feladat nem illeszkedési, hanem hozzáépítési kérdéseket feszeget. A meglévő tömbhatároló épületek kiegészítésével záródik a háztömb. Ugyanakkor az új épület méretei és léptéke miatt a meglévőkkel szinte egyfajta épületkarambolként találkozik, még akkor is ha hézagos az utcai zárt sorú beépítés.

A tervezett  ̇főbejárati szintnek képesnek kell, hogy fogadja és kezelje a három fő megközelítési irányból érkező látogatókat.

A földszinti nyitott épülettömegnek valamint a nagy üvegfalaknak köszönhetően a  benti programok láthatóak kintről is, így a belső és külső terek összeolvadnak. Nincs éles␣ határa a létesítménynek. Az épület és a tömbbelső is flexibilis. Összenyithatóak␣ a ház belső terei valamint a ház és a köztér is. Így kialakul egy új épület- köztér rendszer, mely mozgáskorlátozottak számára is jól használható. A befelé lejtő zöldfelületek, az alacsonyabban lévő megérkezőszint és tömbbelső csökkentik a környező utak által keltett  zajterhelését, illetve a különféle publikus rendezvények ideje alatt lelátóként funkcionálnak.

Az épület egyszerű tömegformálással, geometrikus elemekből építkezik, szorosan betartva az építménymagasságra vonatkozó előirányzott magasságokat. A tömeg meghatározó motívumai a transzparens könyvtári blokk és a tömör raktári zóna, melyek közé ékelődik be az egykori út kelet-nyugati hossztengelyű része fölé épített többnyire áttört központi épülettömeg.

Ma, amikor a fiatalok generációjának a kulturális ismereteit javarészt az internet, a facebook és a google teszi ki, nagyon fontosnak tartjuk, hogy a kultúra hagyományos hús-vér átélésének a helyszíne a fiatalok számára is csábító, elérhető legyen. Olyan épületet terveztünk, ami egy átlátszó burkon belülre elhelyezett, csábító megjelenésű testekből/könyvespolcokból/emberekből áll. A testek átlátszó csomagolása érdekessé teszi őket a kívülálló szemében.

Az épület réteges szerkezetű, a különböző rétegek a publikus, fél publikus és zárt tereket határolják.. Legkülső rétege maga a köztér, ami körülveszi az épületet nézelődő, kíváncsiskodó vagy bekívánkozó emberekkel. A következő réteg az üveghéj, ami több helyen kinyílik vagy nyitva van és beengedi az érdeklődőt anélkül, hogy részt venne a könyvtárban zajló eseményen. Aztán az átmeneti tér következik az üveg és a könyvtári zóna zárt rétege közt. Ebben a rétegben kiállítások és egyéb, akár populáris rendezvények történhetnek, itt található a shop az éjszakai olvasó, a többfunkciós terem, és a régészeti maradványok stb.. A réteg, ha akarjuk a köztérhez - ha akarjuk a könyvtári funkcióhoz illeszkedő tartalomhoz kapcsolódik. A következő réteg a könyvtár nyitott terei, lényegében a szabadpolcos könyvtár a napilap olvasóval. A speciális kollekciók könyvtári szintjei a térben felfelé haladva követik az alsóbb szinteken lévő szabadpolcos olvasótereket. Az elmélyültebb olvasáshoz “tömör dobozok” képében megjelenő olvasótermeket, szobákat alakítottunk ki.

A tömegalakításnál a főbb befolyásoló elvek:

a romszint legszellősebb bemutatása

a lehetséges pinceszinteken, az épület letalpalása

az építménymagasságok betartása

a zárt sorú beépítések felszakítása

a tömbbelsőben a beépítési vonalon belüli tervezés, de meglazított kontúrral

a régészeti utca északi részén elhelyezett több szintes raktárblokk tömörsége

a déli oldalon kifeszülő olvasótermi funkciók bevilágíthatósága

az egykori utca kontúrjának és tömegének épületen belüli megjelenítése

a lépcsőzetes belső átjáró passzázs megléte, és épületek közti átvezetése

a bejáratok megfelelő irányultsága, és felismerhetősége

a járdaszélesítések, és visszaállított ciszterna kialakítása

Az épület déli üveghomlokzata előtt nagyméretű vászonárnyékoló lesz elengedhető, mely az utcáról nézve kivetítőfelületként tud majd funkcionálni, hírdetve az épületben zajló éppen aktuális eseményeket (könyvhét, író olvasó találkozó stb).

A vizuális kultúra térnyerése manapság tagadhatattlan, ezt minden módon segítenie kell egy modern közösségi épületnek. Az épületet  olyanra formáltuk, hogy önnmagában ne túl sok érzelmet közvetítsen, a benne lévő tartalom által váljon érdekessé. Különösen ha belső tartalom ki tud vetülni a homlokzatra, ahol a hatalmas kivetítőn a vízuális lehetőségeknek köszönhetően az épületben felolvasó íróról vagy színészről pörögnek olyan közeli felvételek amik a mimikai részletekig engednek betekintést akár ötven méter távolságról, a belső téren ülve. Ezek a lehetőségek meg tudják újítani akár magát a könyvtárat is. A kivetítéssel összekapcsolt kultúra terjesztése élővé teheti az épülete akár annak zárvatartása alatt is. 

A kávézó zajosabb, naposabb és nyitottabb világát leválasztottuk a könyvtár fogadó terétől. A kávézó a teraszán keresztül az udvaron keresztül vezető passzázshoz és a Zoisova utcához is a kapcsolódik, nemcsak a könyvtárhoz, és annak publikus funkcióihoz. 

• általános leírása a program és funkciók kapcsolatának

A tervezés során sikerült megvalósítani az összes kért funkciókapcsolatot, a tervezési program maradéktalanul befért az épület kubatúrájába. 

az épülethasználók szemszögéből:

Az épület bejárati szintje maga a romszint. Az egykori utcakereszteződés köré szervezett megérkezőtér több irányból közelíthető meg. Az épület főbejárata az Zoisova utca felől lett kialakítva, ott ahol az egykori utca vonala “merőlegesen” illeszkedik az utcához, lényegében az utca egykori felületén sétálhatunk be az épületbe, a romszint magasságában. Az egykori kereszt irányú utca keleti és nyugati végén is bejuthatunk a megérkezőtérbe, az Emonska utca és a tömbbelső irányából. Illetve az épület délnyugati sarkába tervezett kifelé nyitott funkciókon keresztül gyalogolva lépcsőzetes bejárati helyzetet alakítottunk ki a Slovenska utcára tervezett árkádos rész felől.

A bejárati szinten található a recepció, a ruhatár, a több funkciós osztható nagyterem, az éjszakai olvasó, a tanterem, a shop, a NUK club és a kávézó található.

A bejárati halból egy széles lépcsőn keresztül jut a könyvtárlátogató a romszint felett (300m magasságban) lévő első információs pulthoz. Erre a szintre egy a romok közé illesztett üvegezett liften keresztül lehet akadálymentesen eljutni. 

Az első infópult környezete légtéreken keresztül össze van fűzve a régészeti/megérkező szinttel, ez vizuális és térélményi összeköttetést is jelent. Az első infópult az alsó megérkezőszint legnagyobb részéről láthatóvá válik a légtereken keresztül, segítve ezzel az épület könnyen kognitív térképezhetőségét. Az infópult lényegében a publikus megérkezés és a bejárati olvasó hall közt van. A pult előteréhez kapcsolódik a felhasználói szolgáltatások osztálya, mely a felhasználók/látogatók kölcsönzési folyamatát segíti.

Az olvasói hall  osztva van számítógépes felületekkel a katalogusban való böngészéshez. Néhány számítógépes helyet mozgássérültek számára is elérhetővé tettünk. A terület hátterében alacsony könyvespolcok vannak kialakítva általános hívatkozási forrással amik között böngésző és diskuráló területek lettek tervezve. Az olvasói hall lényegében a szabadpolcos terület első nagy olvasószobája, kilátással a város felé, illetve lelátással a belső légtér alján lévő egykori utcaszint irányába.

Az olvasói hallból az egykori utca fölé helyezett hídon keresztül juthatunk el a könyvtár fő függőleges közlekedési rendszeréhez, mely lényegében elkülönül a publikus terek lépcsőitől, hiszen ezt már csak az olvasók használják.

Az épület fő koncepcionális és térszervező eleme a könyvtári szintek közti lépcsőzet és lift. A térben elnyújtott lépcső egy az egész házon végigmetszett légtérben van, ami fentről és kelet illetve nyugat felől minden szinten fényt kap. Ez a közlekedőmag biztosítja a szintek közti átjárást, átlátást, a másodlagos bevilágítást (a homlokzatokhoz képest beljebb lévő területekre) valamint az infópultokat egy gesztus köré szervezi. A lépcsőház síkban és térben is elválasztja egymástól a tőle északra lévő raktár zónát és a délre lévő olvasótermi zónát.

Az eslő és második emeleteken a szabadpolcos terület található, míg a negyedik és ötödik emeleteken a speciális kollekciók gyűjteménye.

A szabapolcos terület két szintje közé egy galériaszinten beékelődnek a területhez tartozó kisebb alapterületű csendes olvasószobák.

A lépcsőtérre szervezve egymás fölött alakítottuk ki az információs pultokat. A szabadpolcos terület mindkét szintjén, míg a speciális kollekció alsó szintjén terveztünk 3 infópultot (a megérkező szintivel együtt összesen 4 db-ot). Ez egyel több mint a kiírásában szereplő pultszám, ami véleményünk szerint kevés, ugyanakkor elképzelhetőnek tartjuk, hogy a szabadpolcos területre is elegendő csak 1db pult.

Mindegyik infopult a lépcsőzónán átvezetett hidakon keresztül közvetlenül kapcsolódik a lépcső mögötti raktártérhez, és a függőleges könyvszállító rendszerhez. Mindegyik infópultból látható a többi pult, illetve ezek mindig az adott szint bejáratánál lettek kialakítva, és már a függőleges közlekedés során láthatóak és könnyen megtalálhatóak a térben.

A függőleges közlekedő tengelyhez kapcsolódik a szintenként egymás fölé tervezett olvasótermi vizesblokk nemenként elkülönítve, akadálymentes mosdóval együtt.

A könyvtári dolgozók szemszögéből:

A könyvtárban dolgozó személyzet két egymástól elkülönülő gazdasági bejáraton keresztül juthat az épületbe, a közönségforgalmi terek érintése nélkül. Az egyik bejárat az épület délnyugati részébe egymás fölötti szintekre tervezett könyvtári dolgozói blokk belső udvari szintjén található.

A másik gazdasági bejárat az épület északi harmadában egymás fölé tervezett raktári zóna földszinti letalpalásánal a Rimska utca felőli épületvégen található. Ugyanez a bejárat egyben a szállítási egység kültéri "szállítási" rámpájának bejárata is.

A Rimska utca felől egy zárt két szint magas térbe tud beállni a szállító jármű, ahonnan teherliften keresztül lehet a szállítmányt az első emeleti Szállítási irodába vagy innen bármely raktári szintre juttatni. A postázó helyiség közvetlenül rálát a rakodórámpa térre, a megérkező szállítmány átvételét az irodából a földszintre menve lehet megoldani.

A raktári blokk alsó szintje, a romszint felett helyezkedik el, itt a romszinten néhány publikus funkció valamint a belső udvar felett lábakon álló szint találfató. A Rimska utca felőli alápincézett részben a Diesel generátor és a Transzformátor elhelyezhető. A raktári blokk alsó szintben (első emelet) lényegében a szállítmányozási bejárat és az első infópult közt a homlokzati síkokra kifeszülve helyeztük el a Szállítási iroda és postázó, a Beszerzési iroda és a Katalógizáló könyvtári dolgozóegységeket. A dolgozóegységek közt a raktár egyik szintje található. Az itt elhelyezett dolgozóegységek közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz, a raktárhoz és a szabdpolcos szinthez valamint az első infóponthoz. Illetve közvetett kapcsolatuk van a többi dolgozói egységgel a raktárzónát szinte minden szinten az irodai zónával összekötő folyosón keresztül.

A raktárblokk alsó három szintjén a szabadpolcos részhez kapcsolódó raktározási terület valamint a Klasszikus zárt rendszerű raktározási terület található standard könyvtári polcokkal és automatizált sínen mozgó állványokkal.

A blokk felső két szintjén a Specialis Kollekciók  raktározási területe van, a szükséges kisebb egységek szerinti kialakításban. Illetve a legfelső szinten lett elhelyezve a raktár légkondicionálását szolgáló gépészeti tér.

A további dolgozói egységek az épület délnyugati részén találhatóak egymás fölötti szinteken, a megfelelő olvasótermi kapcsolódások figyelembevételével.

A fő infópult szintjén (300m) az infópult közelében található a Felhasználói szolgáltatások osztálya  iletve a Számítástechnikai Osztály. A szintnek ez a része külön (mint ahogy minden egyéb szinten) a dolgozóegységekhez tartozó ruhatárral és mosdókkal rendelkezik.

Az első emeleten az alatta lévőhöz hasonló kialakítással a Konzerválási és megőrzési osztály és az Anyagok reprodukciós központja kapott helyet. A szint egy (a raktárblokk kisebb belmagasságaiból adódó szintkülönbségek miatt) rámpázott átjárón keresztül összeköttetésben van a raktár megfelelő szintjével. Valamint közvetlen kapcsolata van a szabadpolcos területtel, a szinti infópultja környékén.

A második emeleten ezen a területen a Konferencia szoba helyiségei találhatóak.

A harmadik emeleten a Specialis Kollekciók osztálya, a Digitalis könyvtár osztálya és Stratégiai Dívizió valamint a Sloveniai "könyvészet" - irodalom dolgozóegységei lettek elhelyezve.

A negyedik emeleten a Számítástechnikai központ és az épület gépészeti rendszereinek egy része kapott helyet.

A pinceszintre a Technikai- és raktározási terület (ovóhely, kétfunkciós helyiség, Épületüzemeltetési műhely, Helyi tároló és gondnoki szoba, Szeméttárolás) és a Vízellátási állomás lett tervezve.

- általános leírása a koncepció hangsúlyos elemeinek (funkcionális koncepció, grafikai koncepció, szerkezeti megoldás, tartós szemlélete a hosszú távú ökológiai fenntarthatóság, energia és installáció koncepció és hasonlók)

A ROMVÉDELEMRŐL

A romokat ki kell szabadítani a súlyos rárakódott rétegek alól ahol ki tudja mióta rejtőzködnek betemetve-befedve!

Azokat ténylegesen romként, egyfajta rejtvényként kell bemutatni, mindez azonban régészeti feladat és kompetencia. Tervünk az építészeti keretet és a lehetőséget teremti meg a romok jelentőségeének kiemeléséhez. A romterület nagy részének elvárt –in situ – bemutatását a teljes feltárás után a régész szakma és az építész együttesen megfogalmazott javaslatai alapján kell kialakítani (már a könyvtár terveihez illeszkedve). Tervünk ez effajta értelmezések teljes szabadságát lehetővé teszik. Fontos szempont ugyanakkor a teljes romterület átjárhatósága, átláthatósága mely a tervezési program fontos elvárása is egyben. A régészeti terület romjainak állapota és jelentősége indokolttá teszi a fedettségük megvalósítását, a könyvtári funkcióban történő beillesztését illetve koncepciózus, valódi nyitott, tájépítészeti eszközökkel kezelt „romkertként” való megjelenítését– a romok a talált állapot szerinti térbeli geometriájukban jelennek meg. A mélyen lévő romok köré üveg védőkorlátot javasolunk.

Az épülettel lefedett “körülvett” leginkább védett romokat a belső térből nézve mintegy vitrinszerűen mutatjuk be, azáltal, hogy a falak két üvegsík közt kvázi a külső tér részét képezik.

A szerkezetek és anyagok kiválasztásakor a tisztaságra, egyszerűségre és nagyvonalúságra törekedtünk, hiszen lényeges, hogy ne elvonják, hanem ráirányítsák a figyelmet a romkert materiális és elvont jelentőségére.

Az üvegszerkezeten kívül a peremek, az új határoló és szerkezeti falak esetében és a főbejárat előtti teraszként bemutatásra kerülő egykori ciszterna falai homogén, látszófelületű monolit nyersbetonból készülnek, mindenféle formálástól mentesen, helyenként a támfalszerűségből következő törvényszerűségeket követve.

A romszint feletti födém (mely 5,00m magasan helyetkedik el a romok fölött) szintén homogén, látszófelületű monolit nyersbeton. Az egyszerû alaprajzú épület ott támaszkodik le a romok között, ahol ez megengedett volt a régészeti javaslatokban. Az oszlopok közötti nyílások és üvegezések az átlátást és az átjárást is lehetõvé teszik.

A koncepció során az eredetiben (nem csak egykori alapozás) talaj felszín felett lévő részeket pl. kút és a kereszteződéstől nyugatra lévő visszaállított útbúrkolat) külső térben mutatjuk be, mint ahogy azok eredetileg is elhelyezkedtek. A kereszt alakú egykori útkereszteződést az épület első két szintjén kisebb-nagyobb hidakkal átkötve az út két oldalát törettlen térként jelenítjük meg a belső térben, az épület előcsarnokaként funkcionáló térsorban. Az úttest mindkét okdalán a romfal külső és belső oldalán is egy-egy üvegfalat alakítottunk ki. A duppla üvegfalak egyrészt segítik az egykori utca térfalainak érzékelését, ugyanakkor jelzik, egy új kor lenyomataként, hogy a romok tulajdonképpen az őket körülvevő üvegezett vitrinekbe valók ma már.

Az éjszakai olvasó és a tanterem padlósíkja eltér az általános régészeti bemutatószint síkjától (ezen helyiségek a bejárati rámpa pihenősíkjáról érhetőek el). Az egykori helyiség főfalait bemutatjuk, azonban az egykori válaszfalak maradványai fölé helyezett padlósík a válaszfalak romjait elfedi.

Az északi blokkban elhelyezkedő többfunkciós terem padlója, födémje fölé emelkedik a romoknak, így segítve azokat a külső köztér részévé.

A romok teljesen védettek az időjárás viszontagságaival szemben, látványuk nem csak a könyvtár látogatók számára élvezhető, hanem a városlakóknak is egyedi élményt nyújt mind a nappali fényben, mind az éjszakai díszvilágítás részeként

Bár ismerjük és tiszteljük, nem bízunk maradéktalanul a modern kor konzerválási technikáiban sem. Sokkal inkább hiszünk abban, hogy jogunk és kötelességünk értékeinket józan belátásunk szerint, felelősséggel, de szabadon használni mai modern célokra. A műemléket örököljük és továbbadjuk a jövő nemzedékének, ez csak egy módon lehetséges a műemlékben lakni kell, a romokba élet kell!

A TÁJÉPÍTÉSZETI KONCEPCIÓRÓL

A romok közötti felület, kaviccsal vagy kőzúzalékkal kitöltött egységes felület, mindenhol, ez segíti a romok térbeli kivetülésének megértését.

GÉPÉSZETI ÉS ELEKTROMOS MEGOLDÁSOKRÓL

A nagy föld régészeti feltárási alapterület ideális körülményeket biztosít a geotermikus energia hasznosítására, a szükséges nagy felületű csövezést az épület alatti vízszintes síkban lehet elhelyezni. A könyvtári terek fehér, vizuálisan homogén világát a gépészeti rendszerek nem zavarhatják, ezért mindenütt rejtetten kell ezt megoldani. A világítási rendszerrel együtt ezt szerelő terekben lehet vezetni, mely a teljes épület klimatizálását biztosítja hő és páratechnikai szempontból egyaránt. A gépészeti terek bejáratát rejtett helyzetbe tettük, ne kelljen „falba simuló” ajtókkal álcázni e nyílásokat, mivel a tapasztalat szerint ezek nem hozzák a kívánt hatást, nem „tűnnek el” a kívánt mértékben.

Energia koncepció:

Az épület tervezése során végig fontosnak tartottuk olyan belső komfort kialakítását ami a lehető legkevésbé terheli a környezetét illetve természet közeli kialakítású. Az épület megfelelő működését tartottuk szem előtt a telepítésénél és a funkciókapcsolatoknál is, minimalizálva a felesleges terheléseket, mozgatásokat az épületen belül.

A lehetőségekhez mérten és a funkciók figyelembe vételével ahol lehetett természetes megvilágítást alkalmaztunk a megfelelő komfortérzet érdekében.  A teljes déli felületen transzparens szerkezetet használtunk azonban megfelelő lépéseket alkalmaztunk (árnyékolás, kéthéjú homlokzat) a túlzott felmelegedés ellen. A hűtést, fűtés, és energia termelést is megújuló energiákkal, üzemeltetést segítő megoldásokkal láttuk el költséghatékonyabbá téve a hosszú távú működést. 

Alkalmazott megoldások:

01

Kültéri, előre temperált levegő használata amit kb 5-10 m mélyen a talajban hosszan fektetett vezetékben cirkuláltatunk – a tervezési terület délkeleti részén, a biciklitároló mellett -  majd az épületbe bejuttatva nyáron hidegebb, télen melegebb komfortérzetet nyújt, hűtve/melegítve a belső tereket. A belső áramlások hatására a felmelegedő levegő folyamatosan felfelé igyekszik a felülvilágítóhoz, aminek kialakításával  (üveg vastagság, hő átbocsátás és szín) rásegítünk a belső szívás fenntartására így létrejön egy szívó erő ami kihúzza a lenti csőből a friss beszívott hűvös levegőt. A rendszer hatékony működését gépészettel segítjük. 

02

A könyvraktár „hőtehetlensége” szintén fontos tényező . Mivel ez egy sötétebb, zártabb térben helyezkedik el, falai és födém szerkezete, és főleg a benne raktározott könyvek tömege nagy időbeni eltolódással reagálja le a hőmérsékletváltozást. Ha a vízszintes teherhordó szerkezetet becsövezzük, és ezt a rendszert kihúzzuk a publikus térbe, egy zárt szivattyúval keringetett rendszert hozhatunk létre, ami a talajba vezetett hőcserélőkhöz hasonló hatást eredményez költséghatékonyabban megoldással. 

03a 

Árnyékoló szerkezetet terveztünk a nagy transzparens felületű déli homlokzat elé mely részben megszűri a napfényt miközben biztosítja a hatékony működését a fotovoltaikus felületű üvegezésnek – onyxsolarsystem -  hogy az  kellő napfényhez jutásson így az épület működéséhez szükséges áramtermelésben segítsen.

03b. 

Ugyan ide, az árnyékoló mögé átszellőztetett kéthéjú homlokzat rajzoltunk, mely elviselhetőbb klímát biztosít az épület belső terében a nagyobb üvegfelület (természetes megvilágítás) ellenére.

04.

A tetőfelület nagy részén gyűjtjük az esővizet mellyel a ház hűtést , vizesblokkok öblítését tudjuk ellátni.

Instalációk

A berendezések terén megfelelő arányban törekedtünk egyedi terveésű bútorok és installációk elhelyezésére összhangban magas minőségű, a piacon beszerezhető berendezésekkel kiegészítve.

Szempont volt hogy a bútorok egységes minőségben egyszerű kivitelben, és általában könnyen mozgatható, a teret alakítható elrendezésben legyen kialakítva.

Anyagok

Az épülethez olyan anyagokat használtunk melyek együttesen egy értékes, magas minőségű, esztétikájú épületet határoznak meg. Ezzel egy idejüleg, főleg a külső térrel érintkező anyagoknál, fontos szempont volt az épület energiaháztartásában játszó  szerepe és a megfelelő karbantartási, fentartási szempontok, melyek a terület és a funkció estleges nagy terhelésének  is megfelelően ellenállnak.