A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szakrális. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szakrális. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. október 11., kedd

SZENT RITA PLÉBÁNIA - ÚJRAÉRTELMEZÉSE

Budapest, Szent Rita plébánia felújítása, újraértelmezése
Tervező: Sebestyén Péter
Tervezés éve: 2004

Ennek a templomnak a kialakítása egy történet. Időben és térben is összetett folyamat. 
A templomban járva a történetet dokumentáló képeskönyv lapjai közt járunk. A képeskönyv lapjaival tapétázták ki a templomot. 
A templom különlegessége a nőttsége, növesztettsége. Ez templomoknál szokatlan – összehasonlítva egy koraromán templommal – az maga az időtlenség, a megváltozhatatlan stabilitás. Erről a templomról időrétegek lenyomatait olvashatjuk le.
Spontán templom. 
A hívek alakították, formálták. A zavaros formai, képi világot mégis összefogja valami. 
Ez az összefogó valami, (aminek meghatározására most nem vállalkozom)- erő, olyan erő, amely a templom ezerféle elemét magnetizálja, a széthullástól megóvja. Ezt az erőt érezheti az építész is, amikor nincs kedve belenyúlni az erővonalak, sugarak pászmái közé.
Maradjon hát úgy a templom, ahogy van. Belül.
Mivel a családias növesztettség bizonyos elvilágiasodáshoz vezetett, az utcatér és a templomtér közötti tér fontos szerepet kap. Itt szeretnénk kárpótolni az elvilágiasodásért a római katolikus egyházat egy új templomtér létrehozásával. Részben fedett, de inkább nyitott templomtér, amely képes felkészíteni az utcáról belépő embert, hogy nemsokára templomajtón fog belépni. Üres, de intenzív tér, amely leginkább arra törekszik, hogy kizárja magából a külvilág esetlegességét, vizuális csöndet hozzon létre, és ezzel segítsen a lényegre koncentrálni…….. 
s.p.













További infó:

RAVATALOZÓ SOMOGYVÁR


Hely: Somogyvár, Római Katolikus Temető
Tervező: Sebestyén Péter
Tervezés éve: 2005


Rövid leírás:





a tervezést a magyarországi ravatalozók vizsgálatával kezdtem. az épülettipusok (halottasház) létrejötte erősen kapcsolódik a háznál történő ravatalozás betiltásához, így a magyarországi ravatalozók többsége néhány éven belül jött létre sokszor a helyi szakemberek társadalmi munkájából. Ezek általános jellemzője, hogy az épület két részből áll, a belső, zárt helyiség a családtagok számára biztosít az elbúcsúzáshoz intim környezetet a külvilágtól elzártan, míg a külső fedett-nyitott tér a ceremónia helyszíne.
az általam tervezett ravatalozó ettől eltérően, egy térbe olvasztva biztosítja a két funkciót. Ennek megoldására a ravatalozó helyiséget üvegfal veszi körbe, mely sötétítő függöny elhúzása segítségével egyszerűen átalakítható zárt, intim térré. a teljesen elzárt környezetben vékony sáv felülvilágító adja a fényt, melynek másodlagos, vallási jelentése sem elhanyagolható. a ravatalozó helyiség mögött öltöző, mosdó, kiszolgáló helyiség került kialakításra.
az épület tömegét tekintve egy tömb, anyaghasználatában három lehetőség merült fel (az ötödik homlokzaton is): tégla burkolat, fekete-szürke üvegmozaik és monolit műkő. Végül a fekete-szürke üvegmozaikot választottam, mely színek sejtelmes összekeverése illően kifejezi a funkciót.
az épülettől a település vezetői megijedtek, noha elismerték egyediségét. Megbíztak egy másik “hagyományosabb” ravatalozó tervezésével. az új ház megvalósítása azonban nem úgy sikerült ahogy azt másodszor megterveztem. Szóval ez nem egy sikertörténet.



















SOMOGYVÁRI KILÁTÓTORONY

SOMOGYVÁR, KUPAVÁRHEGYI BENCÉS APÁTSÁG


GENERÁLTERVEZŐ: ARTEKT ÉPÍTÉSZETI STÚDIÓ KFT
ÉPÍTÉSZ:  SEBESTYÉN PÉTER ,LANTAY ATTILA , 
ÉPÍTÉSZ MUNKATÁRS: KALOCSAI GÁBOR
ÉPÍTTETŐ: SOMOGYVÁR ÖNKORMÁNYZATA 
KIVITELEZŐ:  ALÉPÍTMÉNY: BIT KFT, KAPOSVÁR 
                        FELÉPÍTMÉNY: GIHON ’97 KFT , GERSE
TÁRSTERVEZŐK: TARTÓSZERKEZET: TEMESI ESZTER
TERVEZÉS ÉVE: 2000-2001
ÁTADÁS: 2003 
CÍM: SOMOGYVÁR, KUPAVÁRHEGY

MŰLEÍRÁS
AZ ÉPÜLET JELLEMZŐ ADATAI:
RENDELTETÉS: KILÁTÓ TORONY
SZERKEZETI RENDSZERE: 
MONOLIT VASBETON ALÉPÍTMÉNYEN ACÁL VÁZSZERKEZET, 
FÖDÉMSZERKEZET: 
FAFÖDÉM
HOMLOKZATI ANYAGOK: 
KŐBURKOLATÚ ALÉPÍTMÉNY, FALAMELLARENDSZER A LÉPCSŐTORNYON. 
RENDELTETÉS:
Az épület célja a kiemelt műemlék romjainak az alaprajzi rendszer összefüggésében feltárulkozó láthatóságának megteremtése a turisták és a szakemberek részére. Ezt a célt több szinten elhelyezett kilátóteraszokkal rendelkező toronyépület szolgálja.
Az épület kialakítása
A kiemelt jelentőségi műemlék-romterület hazánk egyik legfontosabb középkori együttese. Bemutatása, mind a magyar építészeti kultúrkincs terjesztése, mind a kultúrált minőségi túrizmus elősegítése céljából fontos. 
A toronyépület építészeti kialakításánál a funkció mellett rendkívül fontos szempont volt a romhoz méltó, azt sem anyagaiban, sem tömegformálásában nem sértő, nem magyarázó, ugyanakkor valamilyen módon áttételesen vele kapcsolatot teremtő nyelvezet megteremtése.
Ezek elemei:
  • Páros szerkezet:
A kilátótornyokra jellemző kialakítás, hogy a kilátó tényleges födéme a legfelső szinten a lépcső érkező pihenőjeként jelentkezik. Esetünkben ez a megoldás nem adna lehetőséget arra, hogy több néző láthassa egyszerre a romot, hogy különböző szintekről látva a romépület alaprajzi rendszere különféle dimenziókban mutatkozzon meg. Fenti célokért páros tornyot terveztünk, melyben az egyik torony a „ mozgás” , a másik torony a „ megállás” funkcióját hordozza, lehetőséget  teremtve  egyidejűleg több személy elhelyezésére is. A tornyok különbözőségét, csak a lépcsőtorony faszerkezetű „letakarása” jelenti, ahol a mozgáscselekvés gyorsítását, és a ferde szerkezetek eltüntetését céloztuk meg. A tényleges kilátó viszont a látvány teljes feltárulkozását segíti   „csupasz” szerkezetével.
A paritás áttételesen a laikus nézőben ugyanakkor megidézheti a templom nyugati tornyait is.
Az alkalmazott anyagok különállnak a rom anyagaitól, és  hasonulnak a már meglévő romvédő épület acélszerkezeteihez, és a meglévő bejárati épület faszerkezetű lamelláihoz is.
Telepítés: 
A torony telepítése az országos műemléki tervtanács ajánlása szerint a  romterület keleti végében a terület legmagasabb pontján került elhelyezésre.                  








Link az építészforumos publikációhoz: