2011. október 11., kedd

SOMOGYVÁRI KILÁTÓTORONY

SOMOGYVÁR, KUPAVÁRHEGYI BENCÉS APÁTSÁG


GENERÁLTERVEZŐ: ARTEKT ÉPÍTÉSZETI STÚDIÓ KFT
ÉPÍTÉSZ:  SEBESTYÉN PÉTER ,LANTAY ATTILA , 
ÉPÍTÉSZ MUNKATÁRS: KALOCSAI GÁBOR
ÉPÍTTETŐ: SOMOGYVÁR ÖNKORMÁNYZATA 
KIVITELEZŐ:  ALÉPÍTMÉNY: BIT KFT, KAPOSVÁR 
                        FELÉPÍTMÉNY: GIHON ’97 KFT , GERSE
TÁRSTERVEZŐK: TARTÓSZERKEZET: TEMESI ESZTER
TERVEZÉS ÉVE: 2000-2001
ÁTADÁS: 2003 
CÍM: SOMOGYVÁR, KUPAVÁRHEGY

MŰLEÍRÁS
AZ ÉPÜLET JELLEMZŐ ADATAI:
RENDELTETÉS: KILÁTÓ TORONY
SZERKEZETI RENDSZERE: 
MONOLIT VASBETON ALÉPÍTMÉNYEN ACÁL VÁZSZERKEZET, 
FÖDÉMSZERKEZET: 
FAFÖDÉM
HOMLOKZATI ANYAGOK: 
KŐBURKOLATÚ ALÉPÍTMÉNY, FALAMELLARENDSZER A LÉPCSŐTORNYON. 
RENDELTETÉS:
Az épület célja a kiemelt műemlék romjainak az alaprajzi rendszer összefüggésében feltárulkozó láthatóságának megteremtése a turisták és a szakemberek részére. Ezt a célt több szinten elhelyezett kilátóteraszokkal rendelkező toronyépület szolgálja.
Az épület kialakítása
A kiemelt jelentőségi műemlék-romterület hazánk egyik legfontosabb középkori együttese. Bemutatása, mind a magyar építészeti kultúrkincs terjesztése, mind a kultúrált minőségi túrizmus elősegítése céljából fontos. 
A toronyépület építészeti kialakításánál a funkció mellett rendkívül fontos szempont volt a romhoz méltó, azt sem anyagaiban, sem tömegformálásában nem sértő, nem magyarázó, ugyanakkor valamilyen módon áttételesen vele kapcsolatot teremtő nyelvezet megteremtése.
Ezek elemei:
  • Páros szerkezet:
A kilátótornyokra jellemző kialakítás, hogy a kilátó tényleges födéme a legfelső szinten a lépcső érkező pihenőjeként jelentkezik. Esetünkben ez a megoldás nem adna lehetőséget arra, hogy több néző láthassa egyszerre a romot, hogy különböző szintekről látva a romépület alaprajzi rendszere különféle dimenziókban mutatkozzon meg. Fenti célokért páros tornyot terveztünk, melyben az egyik torony a „ mozgás” , a másik torony a „ megállás” funkcióját hordozza, lehetőséget  teremtve  egyidejűleg több személy elhelyezésére is. A tornyok különbözőségét, csak a lépcsőtorony faszerkezetű „letakarása” jelenti, ahol a mozgáscselekvés gyorsítását, és a ferde szerkezetek eltüntetését céloztuk meg. A tényleges kilátó viszont a látvány teljes feltárulkozását segíti   „csupasz” szerkezetével.
A paritás áttételesen a laikus nézőben ugyanakkor megidézheti a templom nyugati tornyait is.
Az alkalmazott anyagok különállnak a rom anyagaitól, és  hasonulnak a már meglévő romvédő épület acélszerkezeteihez, és a meglévő bejárati épület faszerkezetű lamelláihoz is.
Telepítés: 
A torony telepítése az országos műemléki tervtanács ajánlása szerint a  romterület keleti végében a terület legmagasabb pontján került elhelyezésre.                  








Link az építészforumos publikációhoz:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése